Méretarányok, építési nagyságok
📅 Történelmi kezdetek
1891-ben a Märklin cég deklarálta elsőként az általa gyártott vágányok nyomtávolságát. Ezeket 0 (32 mm), I (45mm), II (51mm), III (72mm) jelekkel jelölték.
A többi gyártó is átvette a rendszert és termékeiket ennek megfelelően kezdték gyártani.
Napjainkra ezek mellett jónéhány - többnyire kisebb - méret jelent meg a piacon.
A méretarányokon belül megjelentek a különféle nyomtávok, amelyek elsősorban a keskeny nyomtávú modellek futtatását segítették. Ezeket a méretarány után kisbetűvel jelölik (pl: 0m, H0e). Itt a méretarány megegyezik, azaz pl. egy ház ugyanolyan nagyságú, mint az alapméretarányban, de a felhasznált sínek különböznek.
A méretarány kiválasztása
A választott méretarány az egyik olyan tényező ami tisztességgel megosztja a vasútmodellezők közösségét. Természetesen minden méretaránynak vannak előnyei és hátrányai. Teljesen mindegy, hogy melyiket választjuk, biztos, hogy sokan fogják helyeselni döntésünket, és legalább ugyanennyi kritikát is kapunk majd. Ne figyeljünk ezekre! Inkább hideg fejjel gondoljuk át, mire is van szükségünk.
Ha inkább a nagy forgalmú állomások érdekelnek bennünket, akkor érdmesebb a kisebb méretek felé mozdulnunk. Ugyanez a helyzet akkor is, ha nagyobb építményeket, vagy terepalakzatokat szeretnénk kicsiben viszontlátni.
Ez utóbbi esetben nem csupán a hely az, ami miatt erősebben kell kicsinyítenünk a tárgyakat. Ha a szemlélő nem tudja egyszerre átlátni a modellt, az olyan, mintha a tárgyat két-három részben modelleztük volna. Egy viadukt, vagy egy magasabb oszlop, sokkal harmonikusabb, ha nem kell fel és le futtatni a szemünket miközben gyönyörködünk benne.
📊 Kínálat és népszerűség: A választáskor célszerű számba venni az adott méretben elérhető választékot is. Elmondható, hogy a legnagyobb kínálatot a H0 és az N méretarányokban találjuk.
Ha magyar témát választunk, szóba jöhet még a TT méret is. Ez a méret Németország keleti részén és a volt szocialista országokban népszerű (közöttük is Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon).
Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az államosított Zeuke cég, mely "Berliner TT Bahnen" név alatt futott az NDK-ban, a H0 és N méretarányú modelleket gyártó Piko cég mellett egyeduralkodó volt a "piacon".
A rendszerváltás után a TT modellek gyártását folytató Tillig cég új termékei már a nyugat-európai minőségi igényeket is kielégítik, sőt! bizonyos termékek a professzionális kategória felső részében találhatók. A Tillig mellett más gyártók is megjelentetnek TT méretben modelleket.
💰 Árképzés
Az ár nem igazán számít, ugyanis a gyártók ügyelnek arra, hogy nagyjából ugyanazt az összeget kérjék el a hasonló kategóriába tartozó, de különböző méretű járművekért. Egy kerti vasút azért természetesen jóval drágább, mint egy konyhaasztalon is elfutó modell.
A nagyobb részletesebb?
Még napjainkban is tartja magát az a tétel, hogy a nagyobb modellek részletesebbek. Ez a megállapítás sokáig igaz volt a modellvasutakra, a mai modellekre azonban már nem feltétlenül! A műszaki fejlődés itt is nyomon követhető. Alkalmasint egy N méretarányú modell is lehet olyan részletgazdag, mint H0-s társa.
📋 Szabványosítás
Az európában - azon belül is a kontinensen - alkalmazott méretarányok részletes leírását a NEM 010 szabványban találjuk.