Az áram

Egyenáram vs váltóáram a vasútmodellezésben
Vasútmodell áramellátás

Az áram

A villanyvasutunk természetesen árammal megy, de H0 építési nagyságban itt is vannak eltérések.


Általánosan elterjedt az „egyenáramú" vagy kétsínes rendszer. Ebben az egyik sínszálra a pozitív, a másikra pedig a negatív pólust kapcsoljuk. A pólusok megfordításával befolyásolhatjuk vonatunk menetirányát.


Az egyenáramú rendszer mellett találkozhatunk az elsősorban Németországban kedvelt, a Märklin cég által fejlesztett váltóáramú "háromsínes" rendszerrel. Itt a két szélsõ sín az egyik pólus (azokat elekromosan össze is kötik), míg a középsõ a másik. A középső vezető régebben a vágánytengelyben (azaz a két sín között épp félúton) futó harmadik sín volt, innen a "háromsínes" elnevezés. Mára a középsõ sín szerepét felváltották a talpfákra szerelt érintkezõpontok, így téve élethûbbé a vágányzatot.

Märklin háromvezetékes rendszer
A fenti két rendszer nem kompatibilis egymással, azaz csak komolyabb átépítésekkel futtathatók a váltóáramú jármûvek egyenáramú pályán és fordítva. A gyártók katalógusai ezt jelzik is és erre figyelnünk is kell, mert ugyanazt a jármûvet kiadhatják mindkét rendszerben. Elsõ ránézésre ezeken a jármûveken semmi különbség nem látszik. Csak akkor tûnhet fel a váltóáramú rendszerben mûködõ mozdonyok aljára szerelt áramszedő csúszka, ha kivesszük őket a dobozukból.
Áramszedő csúszka

A váltóáramú modellvasutaknak egy nagy gyártójuk van és néhány alapvetően egyenáramú rendszert gyártó cég kiadja némelyik modelljét váltóáramú rendszerben is.

Mivel a kínálat túlnyomó része egyenáramú és Magyarországon a váltóáramú rendszer nem annyira népszerű inkább az „egyenáramú” rendszert válasszuk!

Fontos figyelnünk arra is, hogy a váltóáramú rendszerhez készült járművek kerekei általában nincsenek elszigetelve egymástól! Így nemcsak az ilyen mozdonyok, de a vasúti kocsik is zárlatot okoznak, ha „egyenáramú” vágányra tesszük őket. Mindenképpen kérdezzük meg, hogy a boltban kinézett kocsi milyen rendszerben futtatható!

A "egyenáramú" és váltóáramú táplálás problémájával csak a H0 méretaránynál találkozhatunk. A többi méretarányban az „egyenáramú”, kétsínes rendszer az általános, ott a fentiekkel nincs gondunk.


Ha eldöntöttük, hogy milyen rendszert szeretnénk, el kell döntenünk azt is, hogy szeretnénk-e digitális rendszert építeni asztalunkon.


A digitális rendszer mellett rengeteg érv szól, és egyetlen ellenvetéssel találkozhatunk, hogy "drága". Ám ez az ellenvetés csak akkor fogadható el, ha egy, vagy két vonatban gondolkodunk és legfeljebb egy szőnyegvasútban.


Ha azonban terepasztalt szeretnénk építeni, mindenképp érdemes a digitális rendszer mellett letenni a voksunkat. A témát a Digitális modellvasút fejezetben részletesebben tárgyaljuk.

A tartozékok áramellátása

Hagyományos rendszer

A hagyományos rendszerben a tartozékok áramellátásához szükségünk van még egy áramforrásra. Ez szolgáltatja az energiát a váltók, a jelzők és a többi elektromos eszköz vezérléséhez.

Digitális rendszer

Digitális rendszerben ez egy picit módosul. A különböző dekóderek a sínekről is képesek táplálni a tartozékokat. Ezzel azonban óvatosnak kell lennünk, ugyanis ha túl sok eszközt szeretnénk táplálni, akkor már nem lesz elegendő a rendszer által szolgáltatott áram.

💡 Fontos tanács: Ha terepasztalt építünk, akkor a tartozékok áramellátását az analóg rendszerhez hasonlóan, külön tápegységről érdemes terveznünk. Ezzel a feladattal viszont tényleg csak akkor kell szembenéznünk, ha komolyabb berendezést szeretnénk. A szőnyegen vagy próbapályán való játékhoz bőven elég a sínekben folyó áram.