Tillig állítóművet szerelünk
Nem értettük, hogy miért nem működik a váltóállítás rendesen, amikor az napokon keresztül minden probléma nélkül ment.
Az egyik váltó állítása ugyanis zárlatot okozott és - ami a legrosszabb - nem állandóan, hanem csak néha. Ráadásul mindez egy kiállításon!
Addig eljutottunk, hogy a váltó polarizációjával van a gond. Gyorsan átprogramoztuk a menetrendet, hogy azt a váltót ne kelljen állítani. Akkor ez volt a leggyorsabb megoldás.
A kiállítás után néztük a váltót, de nem láttunk semmit. Állítgattuk ide-oda, de minden rendben volt. Szétszedtük az állítóművet, de semmi. Ám egyszer csak, játék közben megint előjött a rejtélyes esemény. Egy állításnál a parancskőzpont ismét zárlatot jelzett.
A probléma
A váltó polarizálására a meghajtó fehér, barna és kék csatlakozását használhatjuk. A fehéret kötjük a váltószívhez, a barnát és a kéket pedig a két tősín valamelyikéhez, attól függően, hogy hol helyezzük el az állítóművet a váltó alatt.
A szerkezet belsejében a három vezeték egy nyomtatott áramköri lapra csatlakozik. Az alábbi ábrán bejelöltük, hogy melyik hova:
A motor a csúszkákat mozgatva köti össze a fehér vezetékhez tartozó sávot vagy a kékhez, vagy a barnához tartozóval. Amikor szétszereltük az állítóművet, ezt találtuk:
Miért csak néha?
A kérdések ezután persze természetesek: akkor miért csak néha, és miért csak bizonyos állítóművek esetében?
Ahhoz, hogy a parancsközpont lekapcsolja az áramot, a zárlatnak egy bizonyos ideig fenn kell állnia. Ha ezalatt az idő alatt oldódik a zárlat, akkor a központ nem veszi le a feszültséget a rendszerről, hanem folytatja a működését, mintha semmi sem történt volna (ezt a tulajdonságát használják ki a hurokmodulok is).
A mi esetünkben ez azt jelenti, hogy ha a motor elég gyorsan lendíti át a csúszkát a két pólus között, akkor az még a központ toleranciáján belül lesz, így a zárlat észrevétlen marad. Ha azonban a motor lassabban forog (és hát az ember általában azért kínlódik ezekkel a szerkezetekkel, hogy minél lassabb legyen a mozgás), akkor bizony okozhat gondot a dolog, mint ahogy nekünk okozott is.
A másik tényező, ami a jelenséget befolyásolhatja, az, hogy a csúszka is deformálódhat a működés során, így az az elem, ami a kezdetekkor még egyáltalán nem zárta össze a két pólust, az idő előrehaladtával már problémás lehet.
Mi szerettünk volna biztosra menni, ezért egy vágókoronggal (de lehet akár sniccerrel is) megnöveltük az "üresjáratot". Valahogy így:
